English

Magyar Idegtudományi Társaság

  • főoldal
  • A tagságról
  • Alapszabályzat
Alapszabályzat

A Magyar Idegtudományi Társaság
(MITT) alapszabálya

Magyar Idegtudományi Társaság
1083 Budapest, Szigony utca 43.


A
Magyar Idegtudományi Társaság
Alapszabálya

A változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege 

A

Magyar Idegtudományi Társaság

a 2016. november 11 -i rendkívüli közgyűlésen elfogadott egységes szerkezetű alapszabálya.
Jelen alapszabály a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján készült

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület neve: Magyar Idegtudományi Társaság
2. Székhelye: 1083 Budapest, Szigony utca 43.
3. Működési területe: Magyarország

II. AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA

1. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. Törvény 2.§ 6. pontja, a 4.§ (1) (2) bekezdésében, valamint a hatályos Polgári Törvénykönyv
vonatkozó rendelkezéseiben foglalt feltételeknek megfelelô civil szervezet.

2. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

3. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

4. Az egyesület tevékenysége egyebekben is megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamit a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek.

5. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

III. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE

1. Az egyesület célja: az idegrendszeri kutatások támogatása és fejlesztésének elősegítése, az idegrendszerre vonatkozó ismeretek terjesztése, valamint oktatói és kutatói kiválóság támogatása.

2. Az egyesület tevékenysége:
Az egyesület a céljai megvalósítása érdekében

  • a. rendszeresen, változó helyszínnel, konferenciákat és tudományos üléseket szervez;
  • b. agykutatók tanulmányútjait, konferencián való részvételét támogatja
  • c. javaslataival segíti a szakterületét érintő közép és felsőfokú oktatást, a szakemberképzést és a szakmai tudománypolitikai döntéshozókat;
  • d. képviseli az idegtudományok és idegtudományi szakemberek érdekeit hazai szervek és szervezetek elött;
  • e. elősegíti a magyar idegtudományi szakemberek nemzetközi kapcsolatait, együttműködik külföldi idegtudományi szervezetekkel

 

IV. AZ EGYESÜLET TAGJAI, A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE


1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

2. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot és a tagdíj befizetését igazoló dokumentumot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

3. A tagsági jogviszony megszűnik:

  • a./ A tag kilépésével.
  • b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
  • c./ A tag kizárásával.

4. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

5. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha tizenkét hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább tizenkét hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség űlésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kella kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

V. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI, A TAGDÍJ MÉRTÉKE


1. Az egyesület tagja jogosult:

  • a./ az egyesület tevékenységében részt venni
  • b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
  • c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
  • d./ az egyesület irataiba betekintetni
  • e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

2. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. Egy személy maximum két tag képviseletét láthatja el.

3. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

4.. Az egyesület tagja:

  • a./ nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
  • b./ köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
  • c./ köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
  • d./ köteles a lakcímét és elektronikus levélcímét (e-mail) valamint annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

5. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 4.000,- Ft/év munkavállalóknak, 2.000,-Ft/év diákoknak. A nyugdíjas tagok tagdíj fizetésére nem kötelesek. A tagok a tagdíjat legkésőbb minden év december 31. napjáig egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján kötelesek megfizetni.

VI. AZ EGYESÜLET SZERVEI


1. Az egyesület szervei:

  • A) Közgyűlés
  • B) Elnökség
  • C) Felügyelőbizottság

A) A közgyűlés

1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  • a) az alapszabály módosítása;
  • b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  • c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
  • d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  • e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
  • f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  • g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívásuk;
  • j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  • k) a végelszámoló kijelölése;
  • l) dönt nemzetközi vagy magyarországi tudományos szervezetekhez való társulásról, és
  • m) döntés mindazon ügyekben melyeket a törvény közgyűlési hatáskörbe utal.

3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal űlésezik.

4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és az egyesület honlapján is nyilvánosságra kell hozni.

5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele
céljából, ha

  • a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került
  • d./ a tagok 10%-a az ok megjelölésével indítványozzák.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a kétfős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  • e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt – az elnökség és a felügyelőbizottsági tagok megválasztását titkos - szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Ha a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza titkos szavazással hozza határozatát a közgyűlés.

12. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatok 50%+1 szavazatot megszerzett. Amennyiben egy jelölt sem szerezte meg a többséget, új szavazást kell tartani. Az új szavazás esetén, csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.

13. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

B. Az Elnökség

1. Összeférhetetlenségi szabályok:

  • a) Az egyesületi elnökség tagjai egymásnak, valamint az egyesület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szervezet dolgozójának közeli hozzátartozói nem lehetnek. Valamennyi egyesületi tisztséget csak olyan egyesületi tag tölthet be, aki nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt.
  • b) Az egyesület testületi (elnökségi) szerveinek határozat hozatalában nem vehet részt az a személy,
    aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:
    • a. kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
    • b. bármilyen más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai, szolgáltatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
  • c) Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása során közeli hozzátartozónak minősülő személyek körét a Polgári Törvénykönyv 8:1.§ 1. pontja szerint kell meghatározni.Az egyesület tagjai a tisztségviselők jelölésekor figyelembe veszik a mindenkor hatályos civiltörvényben írott, valamint a Ptk. 3:26.§ (2) és 3:22.§ (1), (4)-(6) bekezdéseiben írt összeférhetetlenségiokokat.

2. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet
előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

3. A tisztségviselők visszahívhatók a közgyűlés döntése alapján, ha az alapszabály rendelkezéseit súlyosan megszegik, ha bíróság jogerős döntése alapján szabadságvesztéssel járó büntetésre ítélik, ha a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltják. A közgyűlés döntéshozatala az általános döntéshozatali szabályok alapján történik.

4. A vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik:

  • a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  • b) visszahívással;
  • c) lemondással;
  • d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

5. Az elnökség három tagból, a közgyűlés által kettő évre választott – általa visszahívható – elnökből, elnökhelyettesből, valamint elnökségi tagból áll. A jelen alapszabályban szereplő elnökségi tagok 2019.01.31-ig kerülnek megválasztásra. Az elnökség tagjait az egyesület tagjai közül kell választani. Az elnökség tagjai a kettő éves mandátumuk lejárata után jelölhetőek és újraválaszthatóak a következő kettő éves mandátumi ciklusra a következők szerint:

  • a) az elnökség tagjának jelölhető az egyesület tagjai közül bárki;
  • b) elnöknek jelölhető az a személy, aki a megelőző kettő éves ciklusban elnökségi tag volt, ha ez a személy a jelölést nem vállalja, akkor elnöknek jelölhető az egyesület tagjai közül bárki;
  • c) elnökhelyettesnek jelölhető az a személy, aki a megelőző kettő éves ciklusban elnök volt, ha ez a személy a jelölést nem vállalja, akkor elnöknek jelölhető az egyesület tagjai közül bárki. Az elnökhelyettes, mandátumának lejárata utána a következő kettő éves ciklusban nem jelölhető és nem újraválasztható.

    Az elnökség tagjai:

    Elnök: Dr Reglődi Dóra
    Lakcím: 7621 Pécs, Felsőmalom u 19
    Anyja neve: Maros Éva,

    Elnökhelyettes: Dr Nusser Zoltán Norbert
    Lakcím: 7150 Bonyhád, Ladomány 11
    Anyja neve: Kiss Julianna

    Elnökségi tag: Dr Acsády László
    Lakcím: 1013 Budapest, Pauler u 10
    Anyja neve: Rákóczy Anna

6. Az elnökség az egyesület végrehajtó, ügyintéző és képviselő szerve. Gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az alapszabályban meghatározott feladatok megvalósításáról. Az elnökség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az elnökség dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

7. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

  • a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése, ideértve a következő évi tagdíjra vonatkozó javaslatot;
  • d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  • f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • h./ a tagság nyilvántartása;
  • i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  • l./ a tag felvételi kérelmének jóváhagyása vagy elutasítása;
  • m./ a szervezeti- és működési szabályzat elfogadása és módosítása
  • n.) kapcsolatot tart hazai tudományos, kulturális és gazdasági szervezetekkel,
  • o.) kapcsolatot tart külföldi tudományos társaságokkal,
  • p) bizottságokat állít fel, és tagjainak számát meghatározza, és
  • q/ dönt mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.


8. Az elnökség évente legalább egyszer ülésezik. Az ülést az egyesület elnöke az ülés napját legalább 10 nappal megelőzően hívja össze az ülés napirendi pontjainak ismertetésével. A meghívónak a Ptk. 3:17.§ (2)-(3) bekezdésében foglaltakat tartalmaznia kell. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket az elnökségi ülés helyéről és időpontjáról a hírközlési szervek útján – az elnökségi tagok email címére való megküldéssel, amennyiben a levelező rendszer az e-mail visszaigazolását lehetővé teszi, vagy ajánlott levélben vagy az egyesület honlapján való közléssel kell tájékoztatni. A meghívók e-mailen vagy postán való megküldése esetén azokat a postára adást illetve az e-mail elküldése napját követő 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni. Az elnökség határozatképes, ha azon legalább 2 fő jelen van, akik közül az egyik az elnök.

9. Az elnökség köteles a közgyűlésen tevékenységéről beszámolni.

10. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az ilyen okok miatt összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

11. Az elnökség határozatait honlapján teszi közzé, a határozat meghozatalától számított 8 napon belül, a közzétételért az elnök felelős. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Zárt ülés tartásra elrendelhető személyiségi jog megóvását érintő napirendi kérdésben.

12. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

13. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

14. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

15. Az egyesület elnökségének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható. Az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszköz: skype, illetve a technika vívmányaitól függően olyan eszköz lehet, ahol a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított.

16. Az elektronikus hírközlőeszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök aláírásával hitelesít.

C) Felügyelőbizottság

1. Kötelező felügyelő bizottság létrehozni, ha az egyesület tagjainak a száma 100 főt meghaladja, vagy a tagok több mint a fele nem természetes személy.

2. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

3. A felügyelőbizottság 3 (három) tagból áll, a közgyűlés 5 (öt) évre választja.
A felügyelőbizottság tagjai:

Név: Dr Tamás Gábor
Lakcím: 6722 Szeged Szentháromság u 4
Anyja neve: Bogó Julianna,

Név: Dr Hájos Norbert
Lakcím: 2094 Nagykovácsi, Boglya u 45.
Anyja neve: Ladics Ilona

Név: Dr Katona István
Lakcím: 1025, Budapest, Zöldkö utca 1
Anyja neve: Boér Anna

4. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

5. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

6. Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. Az összeférhetetlenségi szabályokra az alapszabály VI. B. pontjaiban írt szabályok irányadóak.

7. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

8. A felügyelőbizottság működése

8.1. A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlés ülésén ismertetni.

8.2. A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

8.3. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

VII. ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület tekintetében a törvényességi felügyeletet az ügyészség a reája irányadó szabályok szerint látja el.

2. Az egyesület megszűnik ha:
a) – feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja;
– a bíróság törvénybe ütköző tevékenység miatt feloszlatását elrendeli;
- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
b) Az egyesület feloszlása esetén vagyona jogutódjára száll át.
3. Az egyesület működésére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben. Az egyesülősi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésérl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a Polgári Törvénykönyv és más, a tevékenységére vonatkozó jogszabályok az irányadók.

4. A működés során szükségessé váló részletes szabályokat az elnökség szükség szerint alkotja meg. Az elnökség minden részletre kiterjedő szervezeti és működési szabályzatot is alkothat. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása az elnökség hatáskörébe tartozik.

5. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezéseit, továbbá a civil szervezetekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket kell alkalmazni. Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.

6. A jelen egységes szerkezetű Alapszabályt az egyesület rendkívüli közgyűlése 2016. november 11-én elfogadta.