A Magyar Idegtudományi Társaság
(MITT) alapszabálya



Magyar Idegtudományi Társaság

1083 Budapest, Szigony utca 43.




A

Magyar Idegtudományi Társaság

Alapszabálya



A változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege

A

Magyar Idegtudományi Társaság

a 2016. november 11 -i rendkívüli közgyûlésen elfogadott egységes szerkezetû alapszabálya. Jelen
alapszabály a polgári törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. tv. alapján készült

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület neve: Magyar Idegtudományi Társaság
2. Székhelye: 1083 Budapest, Szigony utca 43.
3. Mûködési területe: Magyarország

II. AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA

1. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos
megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkezõ jogi személy, az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. Törvény 2.§ 6. pontja, a 4.§ (1) (2) bekezdésében, valamint a hatályos Polgári Törvénykönyv
vonatkozó rendelkezéseiben foglalt feltételeknek megfelelô civil szervezet.

2. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem
veszélyeztetve végez.

3. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban
meghatározott tevékenységére fordítja.

4. Az egyesület tevékenysége egyebekben is megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamit a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. illetve a
hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek.

5. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

III. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE

1. Az egyesület célja: az idegrendszeri kutatások támogatása és fejlesztésének elõsegítése, az
idegrendszerre vonatkozó ismeretek terjesztése, valamint oktatói és kutatói kiválóság
támogatása.

2. Az egyesület tevékenysége:
Az egyesület a céljai megvalósítása érdekében
  • a. rendszeresen, változó helyszínnel, konferenciákat és tudományos üléseket szervez;

  • b. agykutatók tanulmányútjait, konferencián való részvételét támogatja

  • c. javaslataival segíti a szakterületét érintõ közép és felsõfokú oktatást, a szakemberképzést és a szakmai tudománypolitikai döntéshozókat;

  • d. képviseli az idegtudományok és idegtudományi szakemberek érdekeit hazai szervek és szervezetek elött;

  • e. elõsegíti a magyar idegtudományi szakemberek nemzetközi kapcsolatait, együttmûködik külföldi idegtudományi szervezetekkel


IV. AZ EGYESÜLET TAGJAI, A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS

MEGSZûNÉSE


1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkezõ szervezet, aki az egyesület célkitûzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt
rendelkezéseket elfogadja.

2. Az egyesület megalakulását követõen a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A
belépési nyilatkozatot és a tagdíj befizetését igazoló dokumentumot az elnökséghez kell benyújtani,
amely szerv a kérelem beérkezésétõl számított 30 napon belül, egyszerû szótöbbséggel, nyílt
szavazással határoz a tagfelvételrõl. Határozatát annak meghozatalát követõ 8 napon belül írásba
foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmezõ számára. A tagfelvételi kérelem
elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

3. A tagsági jogviszony megszûnik:
  • a./ A tag kilépésével.

  • b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszûnésével.

  • c./ A tag kizárásával.


4. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával
bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az
elnökséghez történõ megérkezése napján szûnik meg.

5. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a
tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyûlés határozatát súlyosan vagy
ismételten sértõ magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha tizenkét hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A
tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább tizenkét
hónapos mulasztás elteltét követõen az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridõ
tûzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történõ figyelmeztetéssel – felszólította a
tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridõn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le.
A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ûlésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a
figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerû meghívása ellenére történõ távolmaradása az ülés
megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a
védekezési lehetõséget. Az ülésen a tag képviselõvel is képviseltetheti magát. A tag kizárását
kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak
tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati
lehetõségrõl való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás
megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az
érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsõfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstõl számított 15
napon belül az egyesület közgyûléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyûlés a fellebbezés
tárgyában a soron következõ ülésén nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel dönt. A közgyûlés
határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon
is közli az érintett taggal.

V. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI, A TAGDÍJ MÉRTÉKE


1. Az egyesület tagja jogosult:
  • a./ az egyesület tevékenységében részt venni

  • b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

  • c./ a közgyûlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyûlés rendjének megfelelõen felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

  • d./ az egyesület irataiba betekintetni

  • e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselõjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.


2. A tag a közgyûlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselõje útján is gyakorolhatja. A
képviselõ részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejû magánokirati formában írásba kell
foglalni és azt a közgyûlés levezetõ elnökének a közgyûlés kezdetén átadni. Egy személy maximum
két tag képviseletét láthatja el.

3. A közgyûlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlõ szavazattal rendelkezik.

4.. Az egyesület tagja:
  • a./ nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

  • b./ köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

  • c./ köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó elõírásait, rendelkezéseit betartani.

  • d./ köteles a lakcímét és elektronikus levélcímét (e-mail) valamint annak megváltozását követõ 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.


5. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 4.000,- Ft/év
munkavállalóknak, 2.000,-Ft/év diákoknak. A nyugdíjas tagok tagdíj fizetésére nem kötelesek. A
tagok a tagdíjat legkésõbb minden év december 31. napjáig egy összegben, az egyesület
házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történõ átutalás útján kötelesek megfizetni.

VI. AZ EGYESÜLET SZERVEI


1. Az egyesület szervei:
  • A) Közgyûlés

  • B) Elnökség

  • C) Felügyelõbizottság


A) A közgyûlés
1. A közgyûlés az egyesület legfõbb döntéshozó szerve.

2. A közgyûlés hatáskörébe tartozik:
  • a) az alapszabály módosítása;

  • b) az egyesület megszûnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

  • c) a vezetõ tisztségviselõ megválasztása, visszahívása;

  • d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

  • e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezetõ szervnek az egyesület vagyoni helyzetérõl szóló jelentésének - elfogadása;

  • f) a vezetõ tisztségviselõ feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezetõ tisztségviselõ az egyesülettel munkaviszonyban áll;

  • g) az olyan szerzõdés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezetõ tisztségviselõjével, a felügyelõbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

  • h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezetõ tisztségviselõk és a felügyelõbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítésérõl való döntés;

  • i) a felügyelõbizottság tagjainak megválasztása és visszahívásuk;

  • j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

  • k) a végelszámoló kijelölése;

  • l) dönt nemzetközi vagy magyarországi tudományos szervezetekhez való társulásról, és

  • m) döntés mindazon ügyekben melyeket a törvény közgyûlési hatáskörbe utal.


3. A közgyûlés évente legalább egy alkalommal ûlésezik.

4. A közgyûlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés idõpontja elõtt kiküldött meghívóval,
elsõdlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható
módon történõ kézbesítésnek minõsül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a
tagnak az elektronikus levelezési címére történõ kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés
visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyûlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyûlés helyét, idejét és a
javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan
részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák.
A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyûlés határozatképtelensége esetére a
megismételt közgyûlés helyszínét és idõpontját, és az arra történõ felhívást, hogy a megismételt
közgyûlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül
határozatképes lesz. A közgyûlési meghívót az egyesület székhelyén és az egyesület honlapján is
nyilvánosságra kell hozni.

5. A közgyûlési meghívó kézbesítésétõl vagy közzétételétõl számított 3 napon belül a tagok és az
egyesület szervei az elnökségtõl a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A
napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend
kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a
kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésõbb 2
napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemrõl nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja,
úgy a közgyûlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelõzõen külön dönt a
napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerûen nem közölt napirenden
szereplõ kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és
a napirenden nem szereplõ kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. Az elnökség köteles a közgyûlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele
céljából, ha
  • a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

  • b./ az egyesület elõreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

  • c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került

  • d./ a tagok 10%-a az ok megjelölésével indítványozzák.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyûlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó
körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetésérõl
dönteni.

7. A közgyûlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselõ szavazásra
jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyûlés megnyitását követõen elsõdlegesen meg kell állapítani a határozatképességet,
vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A
közgyûlés a napirendi pontok tárgyalását megelõzõen egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással
megválasztja a levezetõ elnök személyét, továbbá a jegyzõkönyvvezetõ és két jegyzõkönyv
hitelesítõ személyét, valamint szükség esetén a kétfõs szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzõkönyvvezetõ és a két jegyzõkönyv
hitelesítõ ír alá. A jegyzõkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát,
idõpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számarányát (ha lehetséges,
személyét).

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok
többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  • a) akit a határozat kötelezettség vagy felelõsség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta elõnyben részesít;

  • b) akivel a határozat szerint szerzõdést kell kötni;

  • c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

  • d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

  • e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

  • f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.


11. A közgyûlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérõ rendelkezése hiányában – egyszerû
szótöbbséggel, nyílt – az elnökség és a felügyelõbizottsági tagok megválasztását titkos - szavazással
hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévõ tagok háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület
megszûnésérõl szóló közgyûlési döntéshez a szavazati joggal rendelkezõ tagok háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Ha a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza
titkos szavazással hozza határozatát a közgyûlés.

12. Megválasztottnak az a tisztségviselõ tekinthetõ, aki a leadott szavazatok 50%+1 szavazatot
megszerzett. Amennyiben egy jelölt sem szerezte meg a többséget, új szavazást kell tartani. Az
új szavazás esetén, csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.
13. A közgyûlési határozatokat a levezetõ elnök a közgyûlésen szóban kihirdeti és az érintett
tag(okk)al a határozat meghozatalát követõ 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a
határozatnak az egyesület honlapján történõ közzétételével egyidejûleg.

B. Az Elnökség
1. Összeférhetetlenségi szabályok:
a) Az egyesületi elnökség tagjai egymásnak, valamint az egyesület felett törvényességi felügyeletet
gyakorló szervezet dolgozójának közeli hozzátartozói nem lehetnek. Valamennyi egyesületi tisztséget
csak olyan egyesületi tag tölthet be, aki nem áll közügyektõl eltiltás hatálya alatt.
b) Az egyesület testületi (elnökségi) szerveinek határozat hozatalában nem vehet részt az a személy,
aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:
  • a. kötelezettség, vagy felelõsség alól mentesül, vagy

  • b. bármilyen más elõnyben részesül, illetve megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek az egyesület cél szerinti juttatásai, szolgáltatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás.


c) Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása során közeli hozzátartozónak minõsülõ személyek
körét a Polgári Törvénykönyv 8:1.§ 1. pontja szerint kell meghatározni.
Az egyesület tagjai a tisztségviselõk jelölésekor figyelembe veszik a mindenkor hatályos civil
törvényben írott, valamint a Ptk. 3:26.§ (2) és 3:22.§ (1), (4)-(6) bekezdéseiben írt összeférhetetlenségi
okokat.

2. A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet
elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más szervezetnél is betölt.

3. A tisztségviselõk visszahívhatók a közgyûlés döntése alapján, ha az alapszabály rendelkezéseit
súlyosan megszegik, ha bíróság jogerõs döntése alapján szabadságvesztéssel járó büntetésre ítélik, ha a
közügyek gyakorlásától jogerõsen eltiltják. A közgyûlés döntéshozatala az általános döntéshozatali
szabályok alapján történik.

4. A vezetõ tisztségviselõ megbízatása megszûnik:
  • a) határozott idejû megbízatás esetén a megbízás idõtartamának lejártával;

  • b) visszahívással;

  • c) lemondással;

  • d) a vezetõ tisztségviselõ halálával vagy jogutód nélküli megszûnésével;

  • e) a vezetõ tisztségviselõ cselekvõképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történõ korlátozásával;

  • f) a vezetõ tisztségviselõvel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.


5. Az elnökség három tagból, a közgyûlés által kettõ évre választott – általa visszahívható – elnökbõl,
elnökhelyettesbõl, valamint elnökségi tagból áll. A jelen alapszabályban szereplõ elnökségi tagok
2019.01.31-ig kerülnek megválasztásra. Az elnökség tagjait az egyesület tagjai közül kell választani.
Az elnökség tagjai a kettõ éves mandátumuk lejárata után jelölhetõek és újraválaszthatóak a következõ
kettõ éves mandátumi ciklusra a következõk szerint:
a) az elnökség tagjának jelölhetõ az egyesület tagjai közül bárki;
b) elnöknek jelölhetõ az a személy, aki a megelõzõ kettõ éves ciklusban elnökségi tag volt, ha ez a
személy a jelölést nem vállalja, akkor elnöknek jelölhetõ az egyesület tagjai közül bárki;
c) elnökhelyettesnek jelölhetõ az a személy, aki a megelõzõ kettõ éves ciklusban elnök volt, ha ez a
személy a jelölést nem vállalja, akkor elnöknek jelölhetõ az egyesület tagjai közül bárki. Az
elnökhelyettes, mandátumának lejárata utána a következõ kettõ éves ciklusban nem jelölhetõ és nem
újraválasztható.

Az elnökség tagjai:

Elnök: Dr Reglõdi Dóra
Lakcím: 7621 Pécs, Felsõmalom u 19
Anyja neve: Maros Éva,

Elnökhelyettes: Dr Nusser Zoltán Norbert
Lakcím: 7150 Bonyhád, Ladomány 11
Anyja neve: Kiss Julianna

Elnökségi tag: Dr Acsády László
Lakcím: 1013 Budapest, Pauler u 10
Anyja neve: Rákóczy Anna

6. Az elnökség az egyesület végrehajtó, ügyintézõ és képviselõ szerve. Gondoskodik a közgyûlés
határozatainak végrehajtásáról, az alapszabályban meghatározott feladatok megvalósításáról. Az
elnökség a közgyûlésnek tartozik felelõsséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az elnökség dönt
mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyûlés kizárólagos
hatáskörébe.

7. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
  • a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

  • b./ a beszámolók elõkészítése és azoknak a közgyûlés elé terjesztése;

  • c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyûlés elé terjesztése, ideértve a következõ évi tagdíjra vonatkozó javaslatot;

  • d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyûlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

  • e./ a közgyûlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

  • f./ az elnökség által összehívott közgyûlés napirendi pontjainak meghatározása;

  • g./ részvétel a közgyûlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

  • h./ a tagság nyilvántartása;

  • i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

  • j./ az egyesület mûködésével kapcsolatos iratok megõrzése;

  • k./ az egyesületet érintõ megszûnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben elõírt intézkedések megtétele;

  • l./ a tag felvételi kérelmének jóváhagyása vagy elutasítása;

  • m./ a szervezeti- és mûködési szabályzat elfogadása és módosítása

  • n.) kapcsolatot tart hazai tudományos, kulturális és gazdasági szervezetekkel,

  • o.) kapcsolatot tart külföldi tudományos társaságokkal,

  • p) bizottságokat állít fel, és tagjainak számát meghatározza, és

  • q/ dönt mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.


8. Az elnökség évente legalább egyszer ülésezik. Az ülést az egyesület elnöke az ülés napját legalább
10 nappal megelõzõen hívja össze az ülés napirendi pontjainak ismertetésével. A meghívónak a Ptk.
3:17.§ (2)-(3) bekezdésében foglaltakat tartalmaznia kell. A részvételre jogosult egyéb személyeket és
szerveket az elnökségi ülés helyérõl és idõpontjáról a hírközlési szervek útján – az elnökségi tagok email
címére való megküldéssel, amennyiben a levelezõ rendszer az e-mail visszaigazolását lehetõvé
teszi, vagy ajánlott levélben vagy az egyesület honlapján való közléssel kell tájékoztatni. A meghívók
e-mailen vagy postán való megküldése esetén azokat a postára adást illetve az e-mail elküldése napját
követõ 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni. Az elnökség határozatképes, ha azon legalább 2 fõ jelen
van, akik közül az egyik az elnök.

9. Az elnökség köteles a közgyûlésen tevékenységérõl beszámolni.

10. Az elnökség köteles a közgyûlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület elõreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az ilyen okok miatt összehívott közgyûlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény
megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetésérõl dönteni.

11. Az elnökség határozatait honlapján teszi közzé, a határozat meghozatalától számított 8 napon
belül, a közzétételért az elnök felelõs. Az elnökség határozatait egyszerû szótöbbséggel, nyílt
szavazással hozza. Zárt ülés tartásra elrendelhetõ személyiségi jog megóvását érintõ napirendi
kérdésben.

12. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

13. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

14. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

15. Az egyesület elnökségének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlõ eszközök
igénybevételével is lefolytatható. Az igénybe vehetõ elektronikus hírközlõ eszköz: skype, illetve a
technika vívmányaitól függõen olyan eszköz lehet, ahol a tagok azonosítása és a tagok közötti
kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított.

16. Az elektronikus hírközlõeszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott
határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenõrizhetõek legyenek. Ha a döntéshozó szerv
ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzõkönyvet kell készíteni,
amelyet az elnök aláírásával hitelesít.

C) Felügyelõbizottság

1. Kötelezõ felügyelõ bizottság létrehozni, ha az egyesület tagjainak a száma 100 fõt meghaladja, vagy
a tagok több mint a fele nem természetes személy.

2. A felügyelõbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az
egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenõrzése.

3. A felügyelõbizottság 3 (három) tagból áll, a közgyûlés 5 (öt) évre választja.
A felügyelõbizottság tagjai:

Név: Dr Tamás Gábor
Lakcím: 6722 Szeged Szentháromság u 4
Anyja neve: Bogó Julianna,

Név: Dr Hájos Norbert
Lakcím: 2094 Nagykovácsi, Boglya u 45.
Anyja neve: Ladics Ilona

Név: Dr Katona István
Lakcím: 1025, Budapest, Zöldkö utca 1
Anyja neve: Boér Anna

4. A felügyelõbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvõképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelõbizottság tagja,
akivel szemben a vezetõ tisztségviselõkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a
hozzátartozója a jogi személy vezetõ tisztségviselõje.

5. A felügyelõbizottság tagjai a felügyelõbizottság munkájában személyesen kötelesek részt
venni. A felügyelõbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétõl függetlenek, tevékenységük során
nem utasíthatóak.

6. Az elsõ felügyelõbizottság tagjait a létesítõ okiratban kell kijelölni, ezt követõen a döntéshozó
szerv választja a felügyelõbizottsági tagokat. A felügyelõbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással
jön létre. Az összeférhetetlenségi szabályokra az alapszabály VI. B. pontjaiban írt szabályok
irányadóak.

7. A felügyelõbizottsági tagság megszûnésére a vezetõ tisztségviselõi megbízatás megszûnésére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelõbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a
jogi személy vezetõ tisztségviselõjéhez intézi.

8. A felügyelõbizottság mûködése
8.1. A felügyelõbizottság köteles a közgyûlés elé kerülõ elõterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel
kapcsolatos álláspontját a közgyûlés ülésén ismertetni.
8.2. A felügyelõbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a
vezetõ tisztségviselõktõl és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési
számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerzõdéseit megvizsgálhatja és
szakértõvel megvizsgáltathatja.
8.3. A felügyelõbizottság határozatait a jelenlévõk szótöbbségével hozza. A létesítõ okirat ennél
alacsonyabb határozathozatali arányt elõíró rendelkezése semmis.

VII. ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület tekintetében a törvényességi felügyeletet az ügyészség a reája irányadó szabályok
szerint látja el.

2. Az egyesület megszûnik ha:
a) – feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a közgyûlés kétharmados szótöbbséggel
kimondja;
– a bíróság törvénybe ütközõ tevékenység miatt feloszlatását elrendeli;
- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új
célt nem határoztak meg; vagy
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz fõt.
b) Az egyesület feloszlása esetén vagyona jogutódjára száll át.
3. Az egyesület mûködésére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben. Az egyesülõsi
jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérl és támogatásáról szóló 2011.
évi CLXXV. törvény a Polgári Törvénykönyv és más, a tevékenységére vonatkozó jogszabályok az
irányadók.

4. A mûködés során szükségessé váló részletes szabályokat az elnökség szükség szerint alkotja meg.
Az elnökség minden részletre kiterjedõ szervezeti és mûködési szabályzatot is alkothat. A szervezeti
és mûködési szabályzat elfogadása és módosítása az elnökség hatáskörébe tartozik.

5. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben, az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.
Törvény, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv megfelelõ rendelkezéseit, továbbá a civil
szervezetekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket kell alkalmazni. Az alapszabályt az egyesület céljának
figyelembevételével kell értelmezni.

6. A jelen egységes szerkezetû Alapszabályt az egyesület rendkívüli közgyûlése 2016. november 11-én
elfogadta.

Untitled Document

Hasznos információk:

FIGYELEM! 2016. évtol a tagdíj összege változik: dolgozóknak 4000 Ft, hallgatóknak 2000 Ft, a nyugdíjasoknak nincs változás.

 Nyugdíjasoknak nincs kötelezoen elôírt összeg.


Befizetési határidô (folyamatos tagság esetén): adott évre vonatkozó tagdíjat elôzô év augusztus 31-ig kérjük átutalni a Társaság  
ERSTE Banknál vezetett számlaszámára: 11600006-00000000-62514316.

Kongresszusra jelentkezôknek: ha számlát kérnek valamely szolgáltatásról, a Magyar Idegtudományi
Társaság nevére és 1083 Budapest, Szigony u. 43. címre kérjék. Természetesen a MITT tag nevének is szerepelnie kell a számlákon a tárgy ill. megnevezés mezôben!

Kérjük, adójuk 1%-ával támogassák Társaságunkat!
Adószámunk: 18047912-1-42.

Webmester: Dr. Opper Balázs (PTE ÁOK Anatómiai Intézet)

Minden jog fenntartva © 2006
|
Impresszum
|
Lap teteje
|
Nyitóoldal